Élet értelme

Egy teljesen szubjektív blog az életről, halálról, és az egésznek az értelméről.

Reklám

Friss topikok

  • Lúzer vagyok: Valóban nehéz, de ez akkor is egy kamu demagóg duma (2015.09.18. 08:54) "Hogyan" legyünk öngyilkosok?
  • ]{udarauszkasz: @Weishaupt: A baj az, hogy azert nem hasznositjak oket ujra, es azert nem telepitik ki a teljes en... (2014.07.12. 14:29) A Föld teli van (Paul Gilding, TED)
  • Aki Te sose leszel: Elveszítettem édesanyámat,ami nagyon-nagyon mély sebet ejtett a szívemen...Azóta folyamatosan csak... (2014.02.06. 16:46) Depresszió - öngyilkosság
  • Norbert Seres: @adblogger: TELJESEN IGAZAG VAN. (2013.12.17. 06:24) Életünk eredete
  • Sanagruill: Szerintem az élet értelmének nem sok köze van az ételekhez, és az egészséges életmódhoz. Már csak ... (2011.12.27. 23:03) Élet = egészség

2015.02.26. 13:25 halen

Emberiség vs. Apokalipszis

Címkék: élet globális felmelegedés armageddon világ vége co2

Szerintem a gonosz világvége dzsinnt mi emberek egy jó ideje kiengedtük a palackból, ő viszont nem az egyik percről a másikra sújt le ránk, hanem lassan, nagyon lassan emészti fel létérzésünket, okozza a kihalásunkat több generációnyi emberi lelket érintve. A dzinn tarsolyában többek között a következő cukiságok találhatóak: globális felmelegedés, légkörünk CO2 szintjének emelkedése, óceánjaink savasodása, háborúk, terror cselekmények, a föld erőforrásainak többszörös túlhasználata.
Gyászjelentést megírtuk, "we are fucked" meg minden, de azért játsszunk el a kérdéssel, van-e még remény az emberiségnek a mostani formában a földön?

fucked.jpg

Szerintem van, csupán az alábbi legfontosabb teendőket kellene minél előbb elvégezni:

- Energia - Teljes mértékben leállunk a környezetet szennyező tevékenységekkel, szóval nincs több CO2 kibocsájtás, csak zöld energiaforrás. Egy megoldás: fúziós reaktor.
- Politika - Nincs több háború, minden erőforrásokat a közös jövő megmentésére kell áldozni. Egy megoldás: egy új, földi megmentést segítő globális kormány létrehozása.
- Élelmiszer - Környezetkímélő előállítású élelmiszerek termesztése, azok fogyasztása. Egy megoldás: fehérjebevitel (sült és ledarált) tücskökből, bogarakból, víztisztító berendezések.
- Oktatás - Nem csak a gyerekekre vonatkozóan, meg kell értetni hogy 180 fokos fordulatra van szükség. Egy megoldás: hadi költségek átirányítása az oktatás / fejlesztés / egészségügy felé.

Kérdéseim:

1. A fenti teendőket egyáltalán képesek lennénk elkezdeni vagy véghezvinni az elkövetkező évtizedben?
2. Egyátlalán van probléma a földön, velünk a földdel? Kell komolyan foglalkozni ezzel a problémával, vagy majd az unokáink úgyis megoldják ha lenne?
3. Ha van baj, akkor megelőzhető még az apokalipszis? Milyen teendőt tennél még hozzá?

Szólj hozzá!

2014.07.11. 12:38 halen

A Föld teli van (Paul Gilding, TED)

Címkék: föld globális felmelegedés beszéd co2



Hadd kezdjem négy szóval ami megadja a témát erre a hétre, négy szó, ami majd meghatározza ezt az évszázadot. Ez az a négy szó: A Föld teli van. Teli van velünk, teli van a dolgainkkal, teli a hulladékunkal, teli az igényeinkkel. Igen, egy brilliáns és kreatív faj vagyunk, de egy kicsit túl sok dolgot hoztunk létre. Annyira sokat, hogy a gazdaságunk már nagyobb mint a házigazdánk, a bolygónk.

Ez nem egy filozófiai kijelentés, ez csupán tudomány melynek alapja fizika, kémia és biológia. Sok tudományra alapozott elemzést találhatunk ezzel kapcsolatban de mindnek ugyanaz az eredménye: az erőforrásainkon túllépve élünk. A Global Footprint Network kiemelkedő tudósa például arra az eredményre jutott, hogy nagyjából 1.5 Földre van szükségünk, ahhoz, hogy fenntartsuk ezt a gazdaságot. Más szóval, ahhoz, hogy az aktuális szinten működjünk 50 százalékkal több Földre van szükségünk, mint amink van. Anyagi szempontból, ez azt jelentené, hogy mindig 50 százalékkal többet költenénk, mint amit keresünk, évről évre nagyobb adosságba lépve ezzel. Persze nem kölcsönözhetünk természetes erőforrásokat, túllépve ezzel az alaptőkén, ahogy a jövőből sem lophatunk.

Tehát mikor azt mondom teli, úgy értem igazán teli. A módszertanhoz kapcsolódó hibákat és vitákat megfontolva. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságunk fenntarthatatlan. Nem azt mondom, hogy nem szép vagy kellemes vagy, hogy rossz hatással van a jegesmedvékre vagy az erdőkre - bár ez is igaz. Úgy értem hogy a hozzáállásunk egyszerűen kivitelezhetetlen. Más szóval, azoknak a bosszantó fizikai törvényeknek köszönhetően, ha a dolgok fenntarthatatlanok, akkor leállnak. Hisz ez lehetetlen - gondolhatják. Nem állíthatjuk meg a gazdasági növekedést. Mert akkor mi áll le? A gazdasági növekedés. A mersterséges erőforrások vége miatt fog leállni. Le fog állni a növedekő igényeink miattúgy az erőforrások, a befogadóképesség, mint a Föld minden rendszere szempontjából, amik most gazdasági problémákkal küzdenek.

Amikor belegondolunk a gazdasági növekedés leállásába, azt mondjuk: "Ez lehetetlen," mert a gazdasági növekedés olyannyira alapvető a társadalmunk számára, hogy ritkán vonják ezt kérdőre.Bár a növekedés bizonyosan sok hasznot hozott, ez egy olyan lényeges fogalom, hogy hajlamosak vagyunk nem foglalkozni a lehetőséggel, hogy megszűnik. Annak ellenére, hogy sok hasznot hozott,egy őrült ötleten alapszik -- ez az ötlet pedig az, hogy végtelen növekedés lehet a véges bolygón. Ez kérem egy hiedelem. Ez egyszerűen egy meggondolatlan állítás, és így, hogy a Föld teli van, a játéknak vége.

Most már biztos azt gondolja, hogy ez lehetetlen. A technológia bámulatos. Az emberek innovatívak.Annyi módja van annak, hogy fejlesszük azt, ahogy a dolgokat csináljuk. Ezt is biztos megoldjuk. Ez mind igaz. Illetve, majdnem mind. Bámulatosak vagyunk, ez biztos és rendszeresen oldunk meg összetett problémákat bámulatos kreativitással. Tehát ha az, emberi gazdaságot csökkenteni kéne a Föld befogadóképességéhez képest 150-ről 100 százalékra, meg tudnánk oldani. A probléma az, hogy ehelyett csak melegítjük a növekedési motort. Azt tervezzük, hogy fogjuk ezt a kiemelt gazdaságot és kétszer akkorára növeljük aztán négyszer akkorára -- és nem a távoli jövőben, hanem kevesebb mint 40 év alatt, legtöbbünk életének ideje alatt. Kína úgy tervezi, hogy 20 éven belül elér erre a szintre. Az egyetlen probléma ezzel a tervvel az, hogy lehetetlen megvalósítani.

Válaszul sokan vitáznak, hogy nekünk igenis kell a növekedés, hogy megoldja a szegénységet. Kell, hogy fejleszteni tudjuk a technológiát. Kell, hogy megtartsuk a társadalmi stabilitást. Lenyűgözőnek találom ezt az érvelést, mintha változtatni tudnánk a fizika szabályain, hogy azok megfeleljenek szükségleteinknek. Olyan, mintha a Föld nem törődne azzal, hogy mire van szükségünk. Az anyatermészet nem alkudozik, ő csak felállítja a szabályokat és leírja a következményeket. És ezek nem ezoterikus korlátok. Ez ételről és vízről, földről és klímáról, életünk gyakorlati és gazdasági alapjáról szól.

Tehát az ötlet, miszerint simán átalakulhatunk egy nagyon hatékony, napenergia és tudás alapú gazdasággá melyet a tudomány és a technológia formál, hogy 9 milliárd ember élhessen 2050-ben egyjólétben és digitális letöltésekben gazdag életet egy illúzió. Nem mintha lehetetlen lenne etetni, ruházni és elszállásolni mindnyájunkat, vagy épp tisztességes életet élni. Mert lehetséges. De az ötlet, hogy óvatosan növekszünk minden gond nélkül egyszerűen téves. Veszélyesen téves, mert azt jelenti, hogy nem kezdünk felkészülni arra, ami valóban történni fog.

5:28Nézzék meg mi történik, ha egy rendszert annak korlátain túl vezérelnek, mindig gyorsítva a folyamaton. Ha ezt így csinálják, a rendszer addig fog működni amíg egyszer csak összeomlik és leáll. És velünk is ez fog történni. Sokan önök közül arra fognak gondolni, hogy ezt még biztos meg lehet állítani. Ha ilyen rossz a helyzet, majd cselekszünk. Gondoljuk végig ezt a lehetőséget. Mostanra 50 évnyi figyelmeztetésünk volt. A tudomány igazolta, hogy szükség van a változásra. Gazdasági elemzés mutatta ki, hogy nemcsak hogy megoldható a megelőzés, hanem olcsóbb is, ha időben lépünk. És most mégis az a szituáció hogy szinte semmit sem tettünk ennek érdekében. Még csak nem is lassulunk. Az elmúlt évben például a valaha mért legmagasabb volt a globális káros gáz kibocsátás. Az étellel, a vízzel, a földdel vagy a klímával, szinte ugyanez a helyzet.

Ami azt illeti, ezt nem kétségbeesetten mondom. Már meggyászoltam a veszteséget. Elfogadtam a helyzetünket. Szomorú, de ez van. De annak is itt az ideje, hogy felébredjünk és felismerjük hogy még csak közel sem vagyunk a cselekvéshez és nem is fogunk egész addig amíg a krízis el nem éri a gazdaságot. És ezért, a gazdasági növekedés vége a kritikus pont és esemény, amire fel kell készülnünk.

Hogy mikor kezdődik ez az átmenet? Mikor dől össze a rendszer? Én úgy látom, hogy már elkezdődött. Tudom, hogy a legtöbben nem így gondolják. Úgy szeretünk nézni a világra, mintha nem egy integrált rendszer lenne, ami valójában, hanem mint egyéni problémák sorozatára. Látjuk a sok tiltakozást, látjuk a spirális adósság kríziseket, látjuk a növekvő egyenlőtlenséget, látjuk a pénz hatását a politikán, látjuk az erőforrás problémákat, az élelmiszer és olaj árakat. De mindezeket a problémákat - hibásan - egyéni problémákként szeretnénk megoldani. Valójában, ez a rendszer az összeomlás fájdalmas folyamatában -- a mi rendszerünk, az adóssággal hajtott gazdasági növekedés, a hatástalan demokrácia, mindez egy túltöltött Föld bolygón, ami élve eszi magát.

Számtalan tanulmányt és bizonyítékot tudnék mutatni, ami ezt támasztja alá, de nem teszem, mert ha látni akarjátok, a bizonyíték körülöttetek van. A félelemről szeretnék most beszélni. Azért, mert én úgy látom, hogy a legfontosabb dolog, amivel most szembenézünk nem más, mint hogy hogyan vélekedünkerről a kérdésről. A krízis most már elkerülhetetlen. A kérdés az, hogyan reagálunk rá? Persze, nem tudhatjuk mi fog történni. A jövő magától értetődően bizonytalan.

Viszont gondoljuk csak végig azt, ami a tudomány szerint nagy valószínűséggel történni fog. Képzeljék el a gazdaságunkat amikor a szénbuborék szétszakad, amikor a pénzügyi piac felismeri hogy ahhoz, hogy még reménykedhessenek a klímaspirál fékentartásában, az olaj- és széniparnak meg kell szűnnie. Képzeljék el Kínát, Indiát és Pakisztánt háborúba menni emiatt víz és élelmiszer konfliktusokat generálva ezzel. Képzeljék el a Közép-Keletet olaj jövedelem nélkül, amint a kormányaik összeomlanak. Képzeljék el a finomra hangolt, "éppen-időben" élelmiszer iparunkat és a kihangsúlyozott mezőgazdasági rendszerünket megszűnni, a szupermarketek polcait üresedni.Képzeljék el a 30 százalékos munkanélküliséget Amerikában amint a globális gazdaság mögött ott a félelem és a bizonytalanság.

És most képzeljék el, hogy mit jelent ez Önöknek, családjuknak, barátaiknak, a személyes anyagi biztonságuknak. Képzeljék el, milyen kihatással van ez a személyes biztonságukra, amint egy erősen felfegyverzett civilizált nép egyre mérgesebb, amiért engedték ezt idáig fajulni. Képzeljék el, hogy mit mondanak majd a gyermekeiknek amikor majd azt kérdik, hogy "Anyu, apu, 2012-ben milyen volt, mikor átéltétek a legmelegebb évtizedet, sorban a harmadikat, milyen volt, mikor minden tudós a világon azt szajkózta, hogy óriási problémák vannak, mikor az óceánok savasodtak, mikor az olaj és az élelmiszer árak az egekben jártak, mikor tüntettek London utcáin és tiltakoztak a Wall Street-en? Mit csináltatok anyu és apu, mikor a rendszer nyilvánvalóan összeomlóban volt, min járt az eszetek ekkor?"

Hogy érzik magukat amikor kimúlnak a fények a szóban lévő globális gazdaság körül, mikor a feltevéseik a jövővel kapcsolatban elhomályosodnak és valami teljesen más kerül előtérbe? Gondoja csak meg, vegyen egy mély lélegzetet és kérdezze meg magától, hogy mit érez ebben a pillanatban?Talán tagadást. Talán dühöt. Esetleg félelmet. Természetesen nem tudhatjuk, hogy mi fog történni és bizonytalanságban kell élnünk. De ha belegondolunk a lehetőségekbe amiket felvázoltam, akkor egy kis félelmet kéne éreznünk.

Veszélyben vagyunk, mindannyian, és úgy fejlődtünk, hogy a veszélyre félelemmel felelve motiváljunk egy erős választ, ami segít bátran szembenézni a problémával. De ezúttal ez a probléma nem egy tigris a barlang szájánál. Nem látjuk a veszélyt az ajtónk előtt. De ha jobban nézzük, láthatjuk a civilizációnk ajtajánál. Ezért kell, hogy érrezzük a választ, amíg a fények égnek, mert ha várunk amíg a krízis kiteljesedik, jó esély van rá, hogy bepánikolunk és elrejtőzünk. Ha még most érezzük és átgondoljuk,rájövünk, hogy nincs mitől félnünk, csak magától a félelemtől. Igen, a dolgok hamarosan csúnyára fordulhatnak, - még biztosan a mi időnkben - de még gond nélkül képesek vagyunk túllépni mindazon, ami várható.

Azoknak az emberek, akik hisznek abban hogy az emberiség meg tud oldani minden problémát, hogy a technológia határtalan, hogy a piac a javunkra válhat valójában igazuk van. Az egyetlen dolog, amit nem vesznek figyelembe az az a tény, hogy ehhez egy komoly krízis szükséges. Amikor félelmet és veszteséget érzünk, rendkívüli dolgokra vagyunk képesek. Gondoljanak a háborúra. Miután lebombázták Pearl Harbor-t, mindössze négy napba tellett, mire a kormány betiltotta a civil autók gyártását átirányítsa az autóipart, hogy az élelmiszergyártás kerüljön előtérbe. Gondoljanak bele, hogy egy vállalat hogyan reagál ha csőd fenyegeti. Egy lehetetlennek tűnő változtatást eszközölnek.Gondoljanak bele, hogy egy egyén hogyan reagál ha egy halálos betegség diagnózisát közlik vele. És hogy hogyan változik az életstílusa; azok a változások, amik addig túl nehéznek tűntek hirtelen relatívan könnyűnnek hatnak.

Okosak vagyunk, ami azt illetti különlegesek, de szeretjük a nagy kríziseket. És a jó hír, a mostani krízis hatalmas. Persze ha rosszul értelmezzük, könnyen a civilizáció végével találjuk szembe magunkat, viszont ha megértjük, az a civilizáció kezdetét jelentheti. És milyen csodálatos is lenne, ha azt mondhatnánk az unokáinknak, hogy ennek részesei voltunk?

Ami biztos, hogy ennek sem technikai, sem pedig gazdasági korlátai nincsenek. Az olyan tudósok, mint James Hansen, azt mondják hogy ki kell küszöbölnünk a CO2 kibocsátást a gazdaságból az elkövetkezendő pár évtizedben. Azt szerettem volna megtudni, hogy ehhez mi szükséges, ezért elkezdtem együtt dolgozni Jorgen Randers professzorral Norvégiából, hogy megtudjam a választ.Kidolgoztunk egy tervet, melyet elneveztünk "Az egy fok háború terv"-nek, a mozgósítás és koncentráció szintjének szükségessége miatt. Meglepetésemre, a CO2 kibocsátás kiköszöbölése a gazdasából az elkövetkező 20 év alatt viszonylag könnyű és viszonylag olcsó. Persze nem nagyon olcsó, de olcsóbb mint egy összeomló civilizáció ára. Nem számoltuk ki, hogy az pontosan mennyi, de tudjuk, hogy szörnyen drága. Belemehetnénk a részletekbe, de a lényeg, hogy átformálhatnánk a gazdaságunkat. A kellő technológia már megvan hozzá. Az árát is megengedhetjük magunknak. Még a politikai stuktúrák is megmaradhatnának. Az egyetlen dolog, amin változtatnunk kéne az ahogy gondolkodunk és ahogy érzünk. És itt jössz Te a képbe.

Ha abba jövőbe gondolunk bele, amit most én mutatok, természetes, hogy félelmet érzünk. Viszont a félelem lehet bénító, de motiváló is. El kell fogadnunk a félelmet és cselekednünk kell. Cselekednünk kell, mintha a jövő múlna rajta. Cselekednünk kell, mintha csak egy bolygónk lenne. Meg tudjuk csinálni. Tudom, hogy a szabad piac fundamentalisták azt mondják hogy a gazdasági növekedés, több termék, 9 milliárd ember, akik mind vásárolnak, ez a legjobb dolog amit tehetünk. Tévednek. Többek lehetünk, sokkal többek. Óriási dolgokat értünk el azóta, mióta 10,000 évvel ezelőtt megtanultunk mezőgazdálkodni. Egy nagyon erős alapítványt építettünk ki a tudományból, tudásból és technológiából -- jóval többet, mint ami ahhoz kell, hogy kiépítsünk egy társadalmat, ahol 9 milliárd ember értelmes és kielégítő életet élhessen. A Föld ezt megadhatja nekünk ha a megfelelő utat választjuk.

Választhatjuk a krízis eme pillanatát, hogy megválaszoljuk a társadalmunk evolúciójának nagy kérdését -- hogy mi lesz belőlünk, ha majd felnövünk, ha majd túllépünk ezen az ügyetlenkedő serdülőkoron ahol úgy hisszük nincsenek határok -- és elszenvedjük a halhatatlanság téveszméjét? Nos, itt az ideje felnőni, bölcsebbnek, nyugodtabbnak, és megfontoltabbnak lenni. Ahogy az előző generációk, mi is háborúban fogunk kikötni -- de nem háborúkban a civilizációk között, hanem háborúban a civilizációért, a rendkívüli lehetőségért hogy kiépíthessünk egy olyan társadalmat ami erősebb, boldogabb és még nagyon sokáig létezik ezen a Földön.

Választhatjuk az életet a félelem helyett. Megtehetjük, amit meg kell tennünk, viszont ehhez minden vállalkozóra, minden művészre, minden tudósra, minden szónokra, minden anyára, minden apára, minden gyermekre, mindannyiunkra szükség van. Ez lehet az utolsó lehetőségünk.

3 komment

2013.07.26. 14:37 halen

Előrehozott világvége

Címkék: remény emberiség világvége co2

Szigorúan személyes nézőpont következik.

2013.07.26.-a van, kint 33 fok, hétfőre 38-40 fokot mondanak, de az még messze nem a világvégét fogja jelenteni, csak egy jel a sok közül, a napokban 400 ppm-et meghaladó CO2 értékkel együtt, melyet soha az emberiség eddigi történetében még nem léptünk át, és ez a szám csak emelkedik...

tshirt.jpg

Szerintem már 20 évvel ezelőtt elhagytuk a "point of no return" pillanatot, amikor még visszafordíthattuk volna ezt a folyamatot amelyben nyakig benne vagyunk, és mely annak ellenére hogy a zivatarokon látható, celziusz fokokban érezhető, mégis olyan lassan jön felénk, mint egy csiga beérkezése a következő faluból. De ez a csiga aztán nyomja rendesen, lassan de biztosan.

Ez van, de nem beszélünk róla, már drasztikus lépésekre is túl késő, egy teljesen új világban élünk már most, hiába van egy okostelefon a kezünkben, hiába találjuk fel a különböző betegségek ellenszerét, ez a világ amelyet eddig ismertünk, már nincs. Lesz persze egy másik, egy burok, egy alkalmazkodó - mesterséges emberfaj, mely esetleg túléli a megváltozott körülményeket, túléli az apokaliptikus viharokat, de a túlélés az nem feltétlenül az az Élet, amely miatt tényleg megéri élni. Előrehoztuk a világvégét, és örüljünk annak, hogy mi még valószínűleg nem érezzük igazából a javát, mely dédunokáink életét nagyvalószínűleg meg fogja keseríteni.

Szólj hozzá!

2012.01.25. 11:32 halen

Túlélni a világvégét

Címkék: élet halál armageddon világvége

Win-win situation. Itt és most kijelentem hogy nem lesz 2012 végén világvége, az alábbi jogi nyilatkozatom figyelembe véve: ha 2013-ban még látható lesz ez a bejegyzés és nem leszünk a csillagpor szerves része valahol a világűr vákuumában, akkor nyert az ügy. Ha mégis azok leszünk, akkor mindegy, örülnük kellene hogy az emberiségnek abban a megtisztelő evolúciós fázisában születtünk, amely az utolsó a számtalan evolúciós fázisnak. A csúcson kell abbahagyni, és amerre halad az egész emberi élet a földön, armageddon nélkül is lehet hogy az utolsó "old-school" nemzedék leszünk (vagyunk) a földön, nem kell védőruhában élelmet keresnünk a szeméttelepen, hurrá! Valószínűleg rendhagyó és látványos események tanúi leszünk, emiatt is megéri élni, látni kell a tengerparti nagyvárosokat halnézetből, az utolsó jegesmedve harcát az olvadó jéggel, vagy akár az alábbihoz hasonló gyönyörű látványvilágot élőben: 

 

Szólj hozzá!

2010.04.29. 23:13 halen

Élet = egészség

Címkék: egészség

Egyik barátom levelét másolom ide, utólagos engedélyével.

- túl sok ember, városi életmód ... ahhoz vezetett, hogy mindféle technológiákat találtak ki, hogy olcsón sok élelmiszert gyártsanak és jó reklámokat csinalták amivel elhitették az emberekkel hogy azok jók is... sok cukrot adnak hozzá hogy finom legyen! Gyakorlatilag a reklámokban látható és üzletekben kapható élelmiszerek túlnyomó része egészségtelen és elhízáshoz vezet.

Rule#1: MINDEN iparilag feldolgozott kaja kerülendő... szalámik (mindenféle összedarált szar), virslik, pástétomok, margarin, édesített joghurtok, "rostos üdítők", including Hohes C, szar....tészták finomlisztből, kávék, csokoládék, sütemények, kekszek, stb, stb, stb, stb. The solution: back to the roots - ha elmész egy élelmiszer üzletbe nehéz átlátni a sok szar élelmiszer közül mi az ami jó! Tudatalatt ott van hogy ez az üdítő milyen finom, láttam a reklámban stb. Idő kell mire úgy tudsz bemenni egy boltba hogy ezeken teljesen átláss, és csak tudatosan az egészségesebb kajákat rakd a kosaradba. Egészségesebb, mert sajnos ezek előállítása sem a régi, de ez a legjobb amit tehetsz! Mik ezek? Minden ami természtesen eőofordul, gyári feldolgozás, adelékok hozzáadása nélkül... the food (megj. ezek termesztése, előállítása sem a régi... igyekezni kell ezek közül is a lehetőségekhez képest (anyagi, hozzáférhetőség) a legjobbat kihozni)

- húsok: csirkemell es halak főleg!, néha pulykamell, kacsamell, marhahús. Tonhal konzerv.

- gyümölcsök: mindenféle gyümölcs, - all you can eat- alapon! mindig legyen valami a lakásban, naponta fogyasztani

- zöldségfélék: és főzelékek: húshoz saláta (friss zöldsaláta, káposzta), főzelékek mindenféle... (!adalékként ezekbe szoktak lisztet rakni) - tej, tejtermékek: sovány tej, 1,5%-os, túró (torrente kedvence), sovány sajtok, vaj - magvak, gabonafélék: cukormentes műzlik, mogyoró, pisztácia, rizs, szója, stb stb... - tojás! important

- ital: VÍZ legyen a fő !!! + gyümölcs présben bármilyen gyümölcs, narancslé stb Ezek a fenti kajak is lehetnek jók, pl. csirkemell izesíthető 100 féleképpen, saláták készíthetők sokféleképp stb... Nehéz kibirni elején, hogy ne igyak egy jo Almalvet, ne egyek egy jó kekszet, nem is kell - lehet néha fogyasztani, DE ne állandóan ezeket.... it is a process.

- tiltólista - minden ami a felső kategóriába nem fér bele, különös tekintettel COKE and friends, édességek, feldolgozott húsok, finomlisztes termékek, cukor in any shape and form...

the excercise... - van lábunk, kezünk, izmaink. Nem hiába! Használjuk őket! - találjunk valami kihivásokat, célokat! Pl. bringázás, minél tovább eljutni, vagy minél gyorsabban valahova. - otthon megteremtetni a lehetőseget, húzódkodásra, fekvőtámaszok, hasizom gyakorlatok. - lehetőség szerint futás! - remember, egy elhizott ember, belül is elhízott, zsír rakodhat a szív köré stb...

I know... nehéz... minden mellett erre figyelni, minden nap energiát összeszedni ezekre, DE !!!! ha egyszer rászánod magad és elérsz egy fittségi szintet, IMÁDNI fogod! Mikor a kezdeti 5 fekvőtámasz után le tudsz nyomni 30-at simán, érzed hogy van izmod.. kezded látni magadon a változást, it is damn good! Egy alap kondíció jó dolog! it is a process... türelem és kitartás kell hozzá... 

6 komment

2009.10.28. 12:52 halen

Isten hozott a túlbonyolított életbe!

Címkék: élet mátrix

Mégis a Mátrixban élünk?!?

Egy média és tsi. által manipulált, előregyártott életből hogyan tudunk egészséges lelkivilággal rendelkező ember maradni? 
Faljuk a reklámokat, 20 perc áramkimaradás (vagy ne adj isten, internet kimaradás) után már idegesek vagyunk, ünnepnap előtt tömegnyomor a tescoban, mintha az utolsó napok jönnének; nézünk egymás szemébe, de nem látunk át az ablakon, elmosódott lelkek mindenhol. Embernek látszunk, istennek képzeljük magunkat, de igazából csillagpor keverékének halandó félkésztermékei vagyunk.
Néhány nappal ezelőtt dugóba kerültem, átnéztem a mellettem lévő autóba, és egy nőt láttam sapkában, és a következő pillanatban a nő átváltozott egy kutyává. El is hittem, mert miért ne higyjem el? Nem ugatott, hanem büszkén szívta magába a városport, azt gondolta a nőiessége miatt nézem, de nem. Ő egy kutya volt. Kutyák, macskák, cickányok, rovarok, ragadozók, élősködők. Welcome to the overcomplicated life!

2 komment

2009.07.01. 09:59 halen

Használati útmutató az Élethez - az alapok

Címkék: élet barátok család isten időutazás

A "Használati útmutató az Élethez" egy többrészes bejegyzés lesz, melyben leírom "szerény véleményem szerint" a legfontosabb dolgokat az élettel kapcsolatban. Tervezett témák a teljesség igénye nélkül, tőszavakban: párválasztás - párkapcsolat, magány, betegség, depresszió, boldogság, pénz, karrierr, család, politika, öregedés, halál.
Társszerzők jelentkezését várom: tom21220[kukac]gmail.com  

Kezdjük az alapokkal.
 

- EGY életed van. Nincs próbaidő, nincs tesztvezetés, minden élesben megy!

Születésed pillanatában startoltál, és a halálod napjáig tart ez a menet. Helyesbítek: az életed nem a születés pillanatában kezdődött, hanem az első önálló gondolatmenet /cselekvés kombináció elvégzésekor, ami történhetett 3 évesen, 13 évesen, vagy akár 90 évesen is, amikor kijelented: "mostantól új életet kezdek!". Az élet akkor is kezdődhet, ha egy nagyon rossz időszak után, a lehető legmélyebb lelki - testi állapotból kell egy teljes élethez méltó szintre jutni, majdhogy "minden mindegy" alapon.

- Nincs felsőbbrendű lény, aki átsegítene a rossz napokon. 

Csak te vagy, és igazából csak magadban, és a legközelebbi családtagjaidban - barátaidban bízhatsz. Fontos, hogy legyenek barátok, fontos a család. Ha éppen olyan helyzetben vagy, hogy ezek emberek száma nagyon lecsappant, mindent meg kell tenni az érdekében, hogy új emberekkel találkozz, új kapcsolatokra tégy szert. Minden eszköz a rendelkezésedre áll, minden legitim módszer alkalmazható, természetesen a másik ember szabad akaratának teljes mértékű betartásával. 

- Nem tudsz visszamenni az időben!

Ami megtörtént, az megtörtént. The story has ended. Lehet, hogy fáj, de pl. a volt barátnőd ha elhagyott, már nem jön vissza; az elhunyt nagypapád többé nem fogod látni; még egyszer tizenéves nem leszel. Az idő kegyetlenül sodor minket előre, nincsenek kitérők, és sokszor maga a kegyetlen idő a legjobb gyógyszer a "vissza akarok menni az időben egy pontba, amikor boldog voltam" ellen.

- Állatok vagyunk.

Az ösztöneink vezérelnek minket, melyek összemosódtak valamiféle korcs - belénktáplált öntudattal, és nagyon sokan vagyunk a földön. Mivel sokan vagyunk, azok az emberek száma is hatványozottan több, akik még primitívebb - állatiabb szinten vannak, mint mondjuk mi, és természetesen, mások szerint éppen mi vagyunk az egyszerűbb, primitívebb állatok. Messze vagyunk még attól az utópisztikus társadalmi életformától, ahol minden ember egyformán hasznos tagja lehet a társadalomnak. Egy törékeny rendszerben élünk, és csak bízom benne, hogy még egy ideig fenntartható lesz ez a (félig mesterségesen fenntartható) állapot. 

- Az ÉN fontossága

Mivel sokan vagyunk ezen a földön, így sok a teljesen haszontalan ember, agymosott, remémnytelenül lézengő, lelkibeteg, alkoholista, gyógyszerfüggő életformájával. Igenis legyünk egoisták, legyen fontos életünk, egészségünk, lelkiállapotunk, és tiszteljük meg egymást Emberként, ismerkedjünk új emberekkel, utazzunk új tájakra, éljünk teljes társas életet, mert az ember társas lény, de csak akkor tudjuk átadni magunkat másoknak, ha ismerjük önmagunkat, és teljes mértékben a saját önálló életünket éljük (magyarán nem vagyunk befolyásolva a média, és kábszerek által).

4 komment

2009.04.06. 20:09 halen

in memoriam: nagyszülők

Címkék: élet család halál

2009. április másodikán az utolsó nagyszülőm is elment, nem szólít senki sem többet unokának; valami véget ért, valami fáj.  Mivel sokat számítottak nagyszüleim, leróvom utolsó tiszteletem, mindegyiküknek külön-külön.

Apai nagyapám: 13 éves voltam halálakor, és harangszót hallottam halála pillanatában, 50 km-re utolsó leheletvételétől. A harangszót csak én hallottam. Szigorú ember volt, és makacs, de igazságos. Barkácsolt éjjel - nappal, megbecsült minden csavart, minden rozsdás szöget, ugyanígy a családját is.

Apai nagyanyám: 17 éves voltam, amikor elment. Az ebédlő kanapéján aludt el ebéd után, és soha többet nem kelt fel. Nagyon szerettem, és nagyon hiányzik; hiányzik amikor áramszünetkor a régi karácsonyokról mesélt. Sokat beszélgettünk, és tudom, ha vannak őrangyalok, ő volt az, aki átsegített néhány nehezebb időszakon.

Anyai nagyapám: 2005 leghidegebb februári napján volt a temetése. Több nemzedékes bognár családból származott, két lánya lévén, ő volt az utolsó a családjából, és az utolsó ember a szakmájában. 10 éves koromtól majdnem minden nyáron nála dolgoztam legalább egy hónapot, megtanított a kétkezi munka becsületére.

Anyai nagymamám: 2009 negyedik hónapjának második napján hosszú betegség után távozott az élők sorából. A nagyapámért élt, és halála után lelkileg gyógyíthatatlan emocionális kómába esett, majd Alzheimer kórt diagnosztizáltak nála. Lehet, hogy önvédelemből alakult ki a betegség? 82 évet élt.

1 komment

2009.03.10. 13:35 halen

Lélekvándorlás

Címkék: lélekvándorlás

Józan ésszel kijelentem, hogy hiszek a lélekvándorlásban.  
Persze a lélekvándorlásnak / reinkarnációnak nem abban a formájában, amely szerint az előző életemben pl. egy arab telivér, előtte egy cickány, a következőben pedig egy japán zongoristanő leszek, hanem abban a lélekvándorlásban, hogy a szüleink, nagyszüleink, szeretteink, jó barátaink egy része itt él, itt van bennünk.



Nagyapám már 6 éve nincs velünk, de csak most vettem észre magamon, hogy néha olyan a hozzáállásom a dolgokhoz, munkához, élethez, mint neki volt, vagy pl. néha úgy káromkodom, ahogy ő szokott. Ehhez persze az kellett, hogy gyermekkoromban sokat voltam vele, segítettem a műhelyben, és közbe tudatalatt elmentettem ezeket a dolgokat.
Én őszintén azt szeretném, hogy jónéhány így szerzett pozitív tulajdonságot (kivéve a káromkodást, de lehet, hogy azt is) át tudnám adni valakinek, és szerintem ez is lehet az élet egyik értelme. Nem úgy meghalni, hogy két hónap múlva senki se emlékezzen ránk, hanem évek múlva is fel-fel böffenjünk, és ehhez élni, dolgozni, szeretni kell. 
 

1 komment

2009.02.23. 00:52 halen

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem
a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások
mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot
közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Szólj hozzá!

2009.01.05. 20:22 adblogger

Hogyan adhatunk éveket az életünkhöz...

Címkék: egészség gondolatok

Az alábbi bejegyzés egy CNN blogon található írás részleges fordítása:

Meddig szeretnél élni és miért? A legtöbben erre a kérdésere azt válaszolják, hogy attól függ milyen lesz az egészségi állapotom ahogy öregszem... A legtöbben hosszú és egészséges életet szeretnének és van néhány egyszerű módszer, melyek akár 10 évvel meghosszabíthatjuk életünket...

A fogselyem használatával akár 1 évet nyerhetünk, a kutatások szerint szoros összefüggés van az ínygyulladás és a szívbetegség között. Kis adag aszpirin napi fogyasztása akár 2 évvel, vérnyomásunk rendszeres ellenőrzése másfél évvel, heti három alkalom edzés (futás, kerékpár, aerobik, ..) 3 évvel növelheti életünket...A heti munkaórák 40-50 órára csökkentése szintén másfél évet adhat életünkhöz. Mindezt összeadva máris megvan a +10 év.

Te meddig szeretnél élni és mit teszel annak érdekében, hogy egészséged a lehető legtovább megőrizd?

Az eredeti angol nyelvű bejegyzés:
http://pagingdrgupta.blogs.cnn.com/2009/01/02/how-to-add-years-to-your-life/

Szólj hozzá!

2008.11.09. 20:56 halen

Az élet mértékegysége

Címkék: élet értelme

Sokáig gondolkodtam, egyáltalán lehet-e, és mi lehet emberi életünknek a mértékegysége. Mivel egy szabályokkal összepakolt világban élünk, ahol a fizikai törvények (a földi életre vonatkozóan) mindent behatárolnak, így az életünknek is kell hogy legyen valamilyen mértékegysége. Az időt NEM gondolom megfelelő mértékegysége az életnek, annak ellenére, hogy a korunk minden bizonnyal mértékadó erővel bír. Az élet most van, az idő pedig egy végtelen sík, melynek se eleje, se vége; mi csak passzív felhasználói vagyunk az időnek, akár 13 évesek vagyunk, akár 89.
Az élet mértékegysége szerintem a következő dolgok egyvelege: élmény - élvezet - utóélet.
Élmény - új ízek, helyek, emberek megismerése, élmények megosztása legalább egy másik emberrel
Élvezet - stresszmentes élet, élvezvén az életet, a partnerünket, családunkat, szenvedélyes szerelem.
Utóélet - halálunk után szeretettel gondoljanak ránk az embertársaink.
 

Szólj hozzá!

2008.10.29. 15:15 adblogger

Életünk eredete

Címkék: világűr élet eredete

Minél távolabb látunk a világűrben a folyamatosan fejlődő űrteleszkópokkal, annál félelmetesebb elképzelni csillagok, galaxisok számát, a millió fényévnyi távolságokat. De mind jobban értékelhetjük azt, hogy itt vagyunk és részei vagyunk egy történetnek, az életnek. Mi mint a csillagok porából - atomokból összeállt élőlények eltűnődhetünk saját eredetünkön. Érdekes dolog ez... az anyag életre kel és azon elmélkedik "Hogyan lehetséges, hogy létezem?", "Miért létezem?", "Mi a létezésem értelme?".

Valószínűleg sosem foghatjuk fel a világmindenség eredetét, a nagy kérdésekben semmivel sem vagyunk közelebb ma, mint őseink évszázadokkal ezelőtt. Elméletekből van elég... mikroszkopikus pontból kirobbanó és azóta is táguló világegyetem, párhuzamos világegyetemek, de semmi sem bizonyított. És mindig ott a kérdés, hogy mi volt előtte... és miért... Felfogásunk szerint nem létezhetünk, mert nem tudunk elképzelni egy semmiből létrejövő valóságot, de mégis itt vagyunk... Talán ez így is van jól, így izgalmas, itt vannak mindig ezek a titokzatos, misztikus dolgok amire nincsennek válaszok...

A jelenlegi teleszkópokkal érzékelhető világűr tartományban becslések szerint ezermilliárd galaxis van, melyek mindegyikében ezermilliárd csillag ragyog. Egyik ilyen csillag a napunk, melynek életet adó bolygólyán élünk. Ezeket a számokat nagyon nehéz elképzelni... egy hasonlat szerint... képzelj el egy tenyérnyi homokot - vajon hány homokszemet tartalmazhat?, aztán képzelj egy hatalmas sivatagot, pl. a szaharát - vajon ott összesen hány homokszem lehet? Nos minden egyes homokszemre a földön, 1 millió csillag jut a világmindenségben.

Kaptunk egy lehetőséget, hogy részei lehessünk ennek a csodának és csak tőlünk függ, hogy a megadatott időt mire használjuk...

Egy idézet a végére...

Úgy érzem, hogy egy apró, kerek, kőből és fémből álló homokszemen állok, körülvéve vízzel és levegővel, körülöttem fény és sötétség kavarog. És ennek a homokszemnek a felületén élnek munkában és vakságban emberek milliói, egyik generáció a másik után, amit indőnként megszakít, hol az öröm, hol a szellem fényessége. És az egész történelmünk a népvándorlásokkal, birodalmaikkal, filozófiáikkal, büszke tudományukkal, szociális forradalmaikkal, a közösség iránt egyre növekvő vágyukkal együtt nem más, mint egy röpke villanás a csillagok életének egyetlen pillanatában

Olaf Stapledon (Star Maker 1937).

4 komment

2008.09.22. 19:42 halen

Hozzászólás_elemzés #1

(komment a "Depresszió - öngyilkosság" bejegyzésre):

Ott állunk a semmi közepén és csak színfoltokat, halk szavakat, elmosódott képeket észlelünk miközben rohan a világ..csak tudnám hova..
a technika is napról napra változik..szerintem az emberek nincsenek ehez a tempóhoz szokva , s egyszer csak lemaradunk ...ott maradunk hátúl s megállunk. csakhogy minden pörög és forog mellettünk tovább.
elkezdünk gondolkodni..mi értelme?
hiszen a tévében nap mint nap látjuk a vágyunkat. Szebbnél szebb emberek..tükörbe nézünk..szebbnél szebb házak..körűl nézünk...karrier...megnézzük lehetőségeinket.
s mit észlelünk? álmodozunk,hiszen filmeket nézünk és megtetszik nekünk a történet.álmodozni kezdünk, s ott élünk . Minden olyan tökéletesnek látszik. Szeretnek bennünket, híresek vagyunk és szépek. de aztán felébredünk s mindennek vége.
rájövünk, hogy kik vagyunk és hogy mit tudunk elérni... és bele fáradunk ...

Annyiban teljes mértékben egyetértek, hogy a monoton hétköznapok, a gyorsan elfutó idő az énünk legnagyobb ellensége. Nincs annál rosszabb, mint arra felébredni, hogy egy ördögi kör mókuskerekében élünk már meghatározatlan ideje, és ha semmi extra nem történik életünkben, akkor akár halálunk utolsó napjáig szürke elmosódott folt-létben éltünk. Ez a veszély fennáll, és minden eszközzel ez ellen kell harcolni. Tudom, nehéz... főleg ha az ember pl. egyedül van, vagy betegségben szenved, de nem lehetetlen. Egy életünk van, és ez az egy élet csak a miénk, és nem egy fimszínész szerepe, nem egy virtuális, szappanopera hős vagyunk, hanem annál több... Ewan McGregor életét nem tudjuk kontrolálni, a sajátunként viszont igen.

Mi értelme? Túl nagy a tét! Ha ez az egy életünk van, és utána semmi más, akkor a tét az kimondhatatlanul kimondhatatlan... olyan mint a van és a nincs értelme: életjel: van vs. életjel: nincs.

A technika hagy fejlődjön, úgyis az egyik utolsó normális nemzedék vagyunk; használjuk ezt ki utazással, ismerkedéssel, éttermi kalandokban, testedzésben, zenében, álmodozásban... de legfőképpen életben...

Szólj hozzá! · 1 trackback

2008.08.22. 23:41 halen

"Little Miss Sunshine" filmből részlet...

Címkék: film idézet

- Hallottál már Marcel Proustról?

- Ő az a fazon, akiről tanítasz.

- Francia író. Totál balfék. Sose volt rendes munkája, a szerelmét se viszonozták, ráadásul homokos volt. 20 évig írt egy könyvet, amit szinte senki nem olvas, de ennek ellenére ő talán a legjobb író Shakespeare óta. Na mindegy, lényeg az, hogy élete vége felé elgondolkodott és rájött, hogy a legjobb évei azok voltak, amikor a legtöbbet szenvedett, mert így lett azzá, amivé.A boldog évek csak elfecsérlődtek, nem tanult belőlük semmit. Így, ha 18 éves korodig aludnál... mennyi szenvedésből maradnál ki! 

Szólj hozzá!

2008.08.03. 22:39 halen

The Bucket List - A bakancslista

Címkék: film

Nem magáról a filmről szeretnék írni, hanem a mondanivalójáról. Halálos betegségünk tudatában kell hogy legyünk ahhoz, hogy elkezdjük az életet más szemszögből nézni, értékelni, élni? Lényegében halálos betegek vagyunk születésünk óta. Visszavonhatatlanul sodródunk életünk utolsó napja felé, mi kell még? Egy visszaszámláló szerkezet, hogy tudjuk, hogy még 30 évünk maradt hátra, vagy csak 30 másodperc?
Bakancslista = egy általunk írt lista, hogy mi mindent kell még elintézni halálunk előtt. Nem kell teátrális dolgokra gondolni ("sétálni akarok a holdon" vagy "szexelni Orlando Bloom-mal"), éppen ellenkezőleg. Az élet sok kicsi dologból tevődik össze, azokra ha odafigyelünk egy kicsit, máris értékesebb lehet életünk. Példát nem írnék, de elég, ha csak azokra az emberekre, rokonokra gondolunk, akikkel már több éve nem vettük fel a kapcsolatot... vagy valakivel nem beszélgettünk el utoljára a halála előtt. 
Én például nagypapámat megkértem volna, adjon egy személyes tanácsot - útmutatót az élethez, mert tudom, hogy ha megkérdeztem volna, tudott volna válaszolni.

Szólj hozzá!

2008.07.20. 20:47 halen

Filmajánló: Szkafander és Pillangó

Címkék: film

Elképzelt jelenet: egyik pillanatról a másikra lebénul egy ember, aki addig aktív életmódot él, majd hirtelen a külső ember szemszögéből csak egy vegetáló lény lesz, de ez a vegetáló lény belülről megmarad embernek... A film igen reálisan bemutatja ezt a helyzetet, mely lehet, hogy távolinak tűnik, de az életben minden előfordulhat...

Szólj hozzá!

2008.07.04. 15:59 halen

"Hogyan" legyünk öngyilkosok?

Címkék: öngyilkosság

Elhatároztad, hogy öngyilkos leszel, itt hagysz mindenkit, és mindent? OK.
Segíteni fogok abban, hogy az egyik legjobb módszert alkalmazd eddigi önmagad megölésében, a siker pedig 50%-ban garantált!

Ahhoz, hogy egy élőlény (mondjuk ember) öngyilkosságot kövessen el, szembe kell szállnia az alapvető ösztönével, az életösztönnel. Gondolj csak bele, a tested összes porcikája, sejtje azon van, hogy éltessen téged, de az agyad instrukciói megtehetik azt, hogy felülbírálják a legelemibb ösztönödet, és így lesz egy emberből öngyilkos.
Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy mennyi energia, lelki erő kell ahhoz, hogy öngyilkos légy... Nagyon sok! Annyi, hogy ha ezt az energiát szépen átpakolnád egy másik helyre, akkor nagy dolgokat is képes leszel megvalósítani. Összehasonlításul:

- Öngyilkosság: 1000 egységnyi belső energia
- Egyél meg egy gusztustalan élő rovart: 25 egység
- Elutazol  oda, ahol eddig még nem voltál, pénz nélkül: 20 egység (ne kérdezd a hogyan?-t, találd fel magad! Ha másoknai is sikerült, neked is fog!)
- Menj el egy idősek otthonába, és beszélgess néhány idős emberrel az élet értelméről: 6 egység
- Vegyél egy HIDEG zuhanyt legalább 4 percig: 5 egység
- Írd ki magadból a feszültséget, akár e blog kommentjében: 1 egység

Természetesen, ennél sokkal extrémebb dolgokat is véghezvihetsz, és nem éred el az 1000 egységet! Tessék ötleteket írni a kommentekhez, egységekkel együtt!

27 komment

2008.07.04. 15:35 halen

Ezoterika - WTF?!

Címkék: gondolatok

Horoszkóp, sors, kártyajóslás, tenyérjóslás, reinkarnációs utaztatás, számmisztika, tarot... Ez csak egy része azoknak a hülyeségeknek, amelyekben emberek hisznek. Tudom, most átkozott leszek, meg a következő életemben kutyaszarban élő baktérium leszek, akit elgázol egy vonat mihelyt megszületem, de vállalom a kockázatot, és várom a kommentezők véleményét az említett dolgokról. Csak én vagyok ilyen "maradi" földhözragadt korlátozott ogre, aki szerint a jósnőknek a pszichiátrián a helye? :)

Komolyra véve: az élet értelme nem szólhat sorsokról és ok-okozat összefüggésekből (holnap elüt egy kamion, mert az előző életemben loptam egy dinnyét???), ez az egy élet többet érdemel annál, minthogy egy barom a születési dátumomra hivatkozva alkosson véleményt rólam, vagy hogy a szüleim által adott nevemben a számok megmondanák, hogy én jó ember vagyok, vagy egy lúzer!? 

Horoszkóppal kapcsoatban elég lesz egy link egyelőre: Itt az újabb bizonyíték, hogy a horoszkóp kamu
A sorsom pedig az, hogy az életemből a legtöbbet kihozzam, és SOHA NEM KÉSŐ ELKEZDENI ÉLNI!!! 

5 komment

2008.07.04. 15:03 halen

Miért nem vagyok vallásos?

Címkék: vallás

Nem térek most arra ki, hogy régebben volt egy időszak az életemben, amikor vallásos voltam (hithű Keresztény), és arra az időszakra sem, amikor az ezoterikában láttam az élet értelmét. Nem térek ki, mivel itt és most más az életfelfogásom, de ugyanakkor azt sem állítom, hogy a vallás (akármelyik), vagy a new age + ezoterikus dolgok nem tudnak segíteni bizonyos embereken, mert igenis tudnak, különben nem lenne ennyi boldog vallásos ember, és az ezoterikának sem lenne ekkora helye a világunkban.
 
Miért nem vagyok vallásos? 

Nincs egy vallás. Van sok vallás, és mégtöbb ágazat, mely mind tudatalatt elítéli a másikat, annak ellenére, hogy az igazi vallás a szeretetről kellene hogy szóljon. Én egy darab tárgyi bizonyítékot nem látok, nem érzékelek, belenyugszom abba, hogy ez a földi életem után lárvatáplálék leszek, és ennyi volt az egész. Ezért kell itt, és most tenni valamit azért, hogy a hátralévő életem végén, szerencsésebb esetben azt mondhatom: szép kis menet volt!
Vannak pozitív dolgok a vallásban, de azok egy részét ha összegyűjtjük egy rakásra, kapjuk a humanizmust. Humanista vagyok, próbálom nem útálni nagyon az embertársaimat, és próbálok másokon segíteni a lehetőségeimhez képest, de legfőképpen magamon. Mert én vagyok "a kiválasztott", azaz minden ember külön - külön, igen, Te is, aki ezt a szösszenetet olvasod, te vagy az isten báránya, mivel megadatott az a csoda, hogy ezt az életet "megélheted". Ennyi milliárd élőlény közül éppen embernek születtél, és az alap biológiai műveleteken kívül rendelkezel egy "isteni" áldással, a gondolkodás szikrájával (szerintem csak szikra, mivel az emberi faj számára még sok-sok fejlődés ráfér, és inkább vagyunk ösztönös lények - állatok, mint egy olyan magasabbrendű faj, aki akár más bolygók felett tudna uralkodni). 
Visszatérve a kérdésre: nem lehetek vallásos, mert a vallás(ok) tudatmódosító szele nem ragadt rám, de azért hívő vagyok; hiszem benne, hogy jobbá tudom változtatni az életemet, de ahhoz tisztán kell látnom, és tisztelnem kell ezt a csodát, hogy itt és most: élhetek!

1 komment

2008.06.19. 23:26 halen

Ne add fel az álmaidat és az ábrándjaidat...

Címkék: vers

"Ne add fel az álmaidat és az ábrándjaidat.
Ne engedd, hogy az élet elvágja a zsineged,
mielőtt felorsóznád azokat az álmokat...
tartsd feszesen... és orsózz...
ne add fel...
kapaszkodj bele a hálóba...,
s ha a már benne lévő álmok kiszökkennének,
ugorj a vízbe és ússzál utánuk
az életed kockáztatásával is...
de ne engedd őket elszökni..."

1 komment

2008.05.14. 12:00 halen

Élet Értelme közmondásban #1

Címkék: idézet

Ha valaha megérem, hogy öregember leszek, egy hintaszékben akarok üldögélni és mosolyogva mondani: Nos ezt csináltam! Ahelyett, hogy azt mondogatnám, hogy ezt szerettem volna csinálni. Azt hiszem, ez a dolog lényege, dióhéjban összefoglalva.

Athol Sneddon

1 komment

2008.01.09. 21:46 halen

Ünnepek utáni depresszió

Címkék: depresszió

Hogyan kikerülni, hogyan kezelni az ünnepek utáni depressziót? (mert igenis van ilyen)
Használd a telefont! Hívj fel haverokat, ismerősöket, régen nem látott rokonokat. Próbálj emberek között lenni! Menj haverokhoz, családtagokhoz, vagy végső esetben egy tescoba, és lézengj ott ameddig akarsz, és nevess az embereken... Nevess, mert az élet egy nagy vicc, még akkor is, ha mindenki halál komoly melletted. Személyre szabott tuti tipp az nincs, de ha bármilyen félmegoldásról tudsz, írd meg nekünk.

1 komment

2007.09.03. 19:49 halen

Az élet egyik értelme: UTAZZ!

Címkék: gondolatok élet értelme

Nem feltétlenül a legolcsóbb szórakozás, de az biztos, hogy maradandó élményeket lehet vele szerezni, és az "unokáinkat" úgyis mesékkel kell majd éltetni, és minél többet mesélünk, annál okosabb lesz az unokánk! Emiatt (is), életünkben sok-sok új élményt kell szereznünk.

Ajánlott használati mód: kaland.
Ajánlott célpont: ha a poros síkságon tengődsz, akkor hegyvidék vagy tenger, illetve ha hegyi ember vagy, akkor a puszta. A legjobb természetesen: külföld, akár egy szomszédos ország 'outback'-je.
1) gyűjtsél rá pénzt,
2) vegyél egy térképet,
3) indulj(atok) el!

Szólj hozzá!

2007.07.15. 19:41 halen

Gabriel García Márquez állítólagos üzenete / búcsúlevele - még ha nem is teljes mértékben az ő írása, érdemes elolvasni

Címkék: idézet

Gabriel García Márquez (Száz év magány Nobel díjas írója) egészségi okokból visszavonult a nyilvánosságtól (nyirokrákja van). Úgy tűnik, egyre súlyosabb. Búcsúlevelet küldött barátainak, ez az Internet segítségével is terjed. Ajánlom, hogy olvassátok el igazán megható írását:

 

Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok.

Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek.



Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk.

Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is.

A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést!

Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni.

Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön.

Annyi mindent tanultam tőletek, emberek... Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.

Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt.

Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni.

Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.

Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha
tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, "szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".

Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.

Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.

Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, "sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.

Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked.

10 komment